Györe község

Adatok

Régió: Dél-Dunántúl
Megye: Tolna megye
Kistérség: Bonyhádi kistérség
Lakosság: 769 fő
Terület: 11.31 km²
Népsűrűség: 67,99 fő/km²
Rang: község
Körzet hívó: 74

Fekvése

A Völgység nyugati szélén, Baranya és Tolna megye határán, a Mecsek lábánál fekszik, Szekszárdtól 30 km-re.

Története

10 000 évvel ezelőtt a vidéket a keleti gravettai nép lakta, az utolsó amelyet még ősembernek tartanak. Az újkőkorból, a réz- és a bronzkorból is találtak régészek leleteket Györe környékén, de a vaskorból nincsenek emlékek. A település múltja az 1100-as évekre nyúlik vissza. A lakosság összetétele ekkor ősmagyar, majd a török dúlás után németek (svábok) érkeztek ide, akiknek 1946-os kitelepítése után székelyek telepedtek le. Lakói ma tehát régi magyarok, magyarországi németek és bukovinai székelyek. Vallás tekintetében a németek evangélikusok, az őslakosok és a székelyek katolikusok voltak, így a németek kitelepítése után a lakosság 99%-a katolikus vallású lett.

Nevezetességei

A német kitelepítés után az evangélikus templom gyülekezet nélkül maradt, pusztulásnak indult, mígnem az önkormányzat 1994-ben felújíttatta, s ma iskolaként szolgál. A Templom – Iskola az országban, sőt egész Európában egyedülálló, nincs hozzá hasonló megoldású használaton kívüli templom. Györében található még a Wosinsky Mór Múzeum, melyben a vidék régészeti leletit őrzik.

Nevének eredete

A magyar nyelvterületen sok "névrokon" helységnév, földrajzi név van. A legősibbek eredetére nézve is több feltevés létezik: pl. keletkezhettek a György személynévből, de számba jöhet a "Győ" szótő is, mely ősi magyar tisztségnév. A néphit szerint a falu neve egy török időbeli gyűrű alakú lovardára utal. Feltételezhetően a "gyür" szóból, melynek jelentése: domb, bucka. Ilyen helyeken létezhettet gyűrű alakú erősség, földvár, avargyőr.

Következő községek

További községek